Dátum: 2017 március 22. (szerda) | Beáta, Izolda

UTE Kajak-kenu szakosztályi információk

Szakosztály vezetőség

Edzők

Kajak szakág

Kezdő kajak fiú/ lány csoport
Varga Máté
70/770-7481
varga.mate924@gmail.com

kölyök,serdülő,ifi fiú/lány csoport
Samu Andrea
30/547-4717
ute.vizisport@gmail.com

gyermek, kölyök fiú/lány csoport
Szíjjártó Szabó István
20/466-7943
istvan.szijjartoszabo@gmail.com

U21, U23, felnőtt férfi csoport
Beé István férfi szakági vezető edző
30/4395677
bee.istvan@gmail.com

Gannoruwa Levente
30/827-0321
gann.levente@gmail.com

ifi, U21, U23, felnőtt női csoport
Homoki Tamás női szakág vezető edző
70/451-5152
tamashomoki@hotmail.com

Szabadidő, Egyetemi csoport
Ürögi László mesteredző
urogilaszlo@gmail.com


KENU szakág

Kezdő kenu csoport
Schmidt Dániel
30/863-0636
s.danio92@freemail.hu

serdülő, ifi U23, felnőtt csoport
Martinkó Gábor szakág vezető edző
20/961-1759
canukaster@gmail.com

Doma Gergő

szakosztály-igazgató, sportmenedzser
Tel.: +36 70 451 5166


Vízisport-telep

A szakosztály vízitelepe Óbudán az Árpád fejedelem útja 71. szám alatt található, közvetlenül a Duna-parton. Könnyen megközelíthető, közúton és tömegközlekedéssel egyaránt. (Szentendrei HÉV vonalán a Tímár utcai HÉV-megállónál.)

A vízitelep területéhez tartozik egy focipálya, egy kosárlabdapálya, füves játékterület, parkoló, illetve a Duna parti úszó-ponton. A régi épületen belül található hat férfi illetve négy női öltöző különálló zuhanyrésszel. Az épülethez tartozik a később hozzáépített kondicionáló terem és a tanmedence. A vízitelepen található még a hajó- és motorcsónak tároló és hajóépítő műhely.
A klubtagok számára egész évben üzemelő büfé.

Jelentkezés

Versenysportra (úszni tudásról hivatalos igazolást kell bemutatni)
Hétköznap 15.30-tól 19.00-ig a Tímár utcai vizitelepen

Szabadidősportra (úszni tudásról hivatalos igazolást kell bemutatni)
8-9 éves kortól várjuk a jelentkezőket.

Kedves Látogató!
Kajak-kenu szakosztályunk életéről átfogó tájékoztatást kap a szakosztály hivatalos honlapján: www.utekajakkenu.hu

Lexikon

A hajó és aki húzza

A kajak-kenu sportban jártas emberek a kajakot és kenut hajónak hívják. Ezt csak azért érdemes megjegyezni, mert a sportolók személyes sértésnek veszik, ha valaki az Ő hajójukat például csónaknak nevezi. Minden versenyzőnek saját hajója és lapátja van. A kapcsolat versenyző és lapát, valamint versenyző és hajó között olyan szorossá válik az edzések során, hogy ha egyik napról a másikra más felszerelést kéne használniuk, akkor teljesítményük feltűnően romlana. Ez nagyjából olyan, mint az emberek saját cipője, ami csak arra az egy lábformára van betörve, amely mindig hordja. Ebben a sportágban több hajótípus létezik. Van, amelyikben egy személy tud helyet foglalni (ez a kajak egyes K1, vagy kenu egyes C1), vannak olyan hajók, amelyben ketten tudnak egyszerre lapátolni (ez a kajak kettes vagy kajak páros K2 és a kenu kettes C2), és végül vannak a négyszemélyes hajók (kajak négyes K4 és kenu négyes C4). A kajakban egyaránt versenyezhetnek nők és férfiak, míg kenus versenyszámokat a mai napig csak férfiaknak rendeznek nemzetközi regattákon, bár a világ néhány országában létezik női kenus szakág is. Európában ez nem jellemző, így Magyarországon sincs ilyen. Kajakban és kenuban is egyaránt rendeznek futamokat 1000m-en, 500m-en és 200m-en és valamennyi távon indul K1, K2, K4 valamint C1, C2, C4-es hajóegység is. Így a három távon, három különböző hajótípusban és három szakágban (férfi kajak, női kajak, férfi kenu) összesen 27 versenyszám szerepel a világbajnokság programjában. A versenypálya A versenypályát középen hosszában kettészeli egy sziget (úgy nevezett osztósziget). A sziget egyik oldalán található maga a versenypálya a 9 darab pályával, amelyeket bójasorokkal határolnak el egymástól. Egy pálya szélessége pontosan 9 méter. A versenyzőknek a verseny során a saját pályájuk közepén kell haladniuk. Amennyiben kitérnek pályájuk közepéről, és 5 méterre megközelítik a mellettük lévő pályán haladó versenyzőt, abban az esetben a versenybírók a versenyzőt a futamból kizárják. Az osztósziget másik oldalán lévő vízfelület szolgál arra, hogy a versenyzők bemelegítsenek, valamint futamuk előtt megközelítsék a rajtot (ez azért jó, mert ily módon nem keletkeznek fölösleges hullámok a versenypályán a bemelegítő és rajthoz igyekvő versenyzők hajói által). Az osztósziget az 500m-es és 1000m-es rajtnál át van vágva, hogy a versenyzőknek ne kelljen megkerülniük az egész szigetet, hogy odajussanak a rajthoz. A kajak-kenu versenypályán, az atlétikai pályától és az úszómedencétől eltérően nem nyolc, hanem kilenc sáv (pálya) van, így egyszerre kilenc hajó tud egymással versenyezni. A verseny lebonyolítása az indulók számától függ. Mivel a döntőben kilenc hajó indulhat, ezért úgy kell kialakítani az elő- és középfutamokon át odavezető utat, hogy a lehető legigazságosabb kiesési rendszeren keresztül a kilenc legjobb versenyző kerüljön oda.

A futam

A futamok hosszának időbeli eltérése függ:

  • a táv hosszától (1000m, 500m, 200m),
  • a hajó típusától (kajak vagy kenu)
  • és a hajóban lapátoló emberek számától (1, 2, 4).

A leggyorsabb hajóegység a férfi kajak négyes, amelynek az 1000 méteres táv megtételéhez időjárástól függően 2 perc 50mp- 3percre van szüksége, míg a 200 méteres távot fél perc alatt teljesítik a legjobbak. A hölgyek és a kenus férfiak sebessége nagyjából megegyezik, így a leglassabb hajóegységnek a kenu és női kajak egyest mondhatjuk. Ezen hajóegységek az 1000 métert 3 perc 45mp-4 perc között teljesítik, míg a 200m-hez nagyjából 38-40mp-re van szükségük. A különböző távokhoz különböző taktikákat alkalmaznak a versenyzők. 1000 méter: A táv jellege nagyjából megegyezik az 1500m-es síkfutással, hosszából adódóan nem rajtolnak annyira erősen, mint a rövidebb távokon.

A viszonylag erős rajt után a versenyzők több variáció közül választhatnak (persze ezt edzéseken előtte már mindenki külön-külön begyakorolta). A két leggyakoribb taktika ezen a távon: Rajt után a versenyzők egy nagyon erős iramban haladnak 400m-ig, ahol egy nagyot beleerősítenek (szakzsargonban: robbantanak), majd ezt a tempót próbálják tartani, ami persze a fáradás miatt fokozatosan lassul, ezért kb. 250m-el a cél előtt még egyszer megindítják a hajót és innentől kezdve már nem vesznek vissza az erőből, hanem a célig fokozzák a tempót. A másik bevett taktika, mikor rajt után kicsit tovább haladnak a viszonylag lassabb iramban és csak 500m-el a rajt után robbantanak újra. 500m után ezt a nagyobb sebességet próbálják tartani egészen 800m-ig és innen az utolsó 200m-en már teljes erőbedobásból haladnak a cél felé. Mindkét taktikával nyertek már világversenyeket és mindkét taktikának a célja, hogy a fáradság ellenére próbáljanak meg a versenyzők két, időben majdnem azonos 500m-t menni. Az első taktika inkább a négyeseknél használt, míg a második inkább az egyes hajóegységeknél. Kajakban és kenuban egyaránt az a jó, ha az ember verseny közben nem néz se jobbra, se balra, mert ilyenkor könnyebb elveszteni az egyensúlyt és könnyebb kiesni a ritmusból is. Mégis az ezer méteres táv alatt, azért a versenyzők általában kétszer oldalra pillantanak. Ez általában 500m-nél és 200m-el a cél előtt szokott előfordulni. 500 méter: Ez a táv (amely nagyjából megegyezik a 800m-es síkfutással) már viszonylag rövid, így taktikázásra, és főleg hibázásra nincs sok lehetőség, mert kevés ideje van a versenyzőnek, hogy helyrehozza azt. A nagyon erős rajt után a versenyzők minél sebesebben megpróbálnak eljutni 300m-ig, ahol általában (bár ez természetesen versenyzőtől függően változik) egyszer oldalra pillantanak, majd megindítják a hajrát, és a célig igyekeznek fokozni a tempót, amennyire csak bírják. 200 méter: Ez a legrövidebb táv. A 100m-es síkfutáshoz szokták hasonlítani, bár időben jóval hosszabb. Hibázási lehetőség és taktika nincs. Aki hibázik, az tulajdonképpen elvesztette a versenyt. A versenyzők elrajtolnak és tiszta erőből hajtanak a célig.

A rajt és a befutó

A rajt egy mechanikus szerkezet segítségével zajlik, ezt hívják rajtgépnek. Ez a szerkezet tulajdonképpen egy U alakú, fémből készült gát, amelybe a versenyzők rajt előtt belehelyezik a hajójuk orrát. Ez a szerkezet megakadályozza a hajókat az előre irányuló mozgásukban. A rajtgép kapcsolatban van a rajtpisztollyal, és amikor az eldördül, akkor a rajtgép U alakú fém gátja sűrített levegő segítségével gyors sebességgel a víz alá kerül, ily módon szabaddá válik az út a hajók előtt. Tulajdonképpen ez a szerkezet megakadályozza a versenyzőket abban, hogy hamarabb tudjanak elrajtolni, mint ahogy a rajtpisztoly megszólalna.

A kajak-kenu sportban a célvonalat a hajó orrának kell, képletesen szólva, átszakítania, úgy hogy a versenyzők a hajóban tartózkodnak. Ezt azért fontos megjegyezni, mert főleg a kenus futamokban jellemző, hogy a versenyzők a cél előtt pár méterrel megpróbálják hirtelen nagy sebességgel előreugratni kenujukat oly módon, hogy hanyatt esnek a hajóban, (ezt hívják a szaknyelvben a hajó berúgásának). Abban az esetben, ha a hajó orra eléri a célvonalat és a sportoló a hajóban tartózkodik, akkor semmi gond, a versenyző teljesítette a távot. Azonban sokszor előfordul, hogy a versenyzők a hajó berúgása során a nagy igyekezett miatt a vízbe esnek és a hajó orra úgy keresztezi a célvonalat, hogy a versenyző már nem tartózkodik benne. Ebben az esetben a versenyző a szabályok értelmében nem teljesítette a távot, és a versenyből kizárják. A befutót célfotó ellenőrzi, ami biztosítja, hogy a legapróbb különbségeket is ki tudják mutatni a versenybírók.

Sportolj velünk az UTE szakosztályaiban!

1%

Mi az, amivel megőrizheted a gyermekeid egészségét?
Mi az, amivel segítheted olimpikonjaink felkészülését?
Mi az, amivel segítheted kedvenc klubodat?
Mi az, amit igyen adhatsz tavalyról?

UTE az utánpótlásért Adószám: 18165159-1-41